Münó, a holdbéli manó
Létezik egy messzi csodálatos világ, ahol a nappalokat és az éjszakákat legendás őrzők vigyázzák. Ők irányítják a Nap és a Hold állandó körforgását, és gondoskodnak arról, hogy éjjel az egyik, nappal a másik ragyogjon az égen. A régiek ideje azonban lejárt: a Napnak és a Holdnak új őrzőt kell választania. A bolygó minden lénye összegyűlik a jeles eseményre, és kíváncsian várják a nagy döntést. A Nap Szolárt választja, ami nem meglepetés, hiszen a kissé öntelt figura egész életében erre készült. Ám amikor a Hold Münót, az apró és kétbalkezes teremtményt jelöli ki őrzőjéül, mindenki meglepődik. Maga Münó sem érti, miért őt választotta a Hold, hiszen fél a sötétben, és még a csillagokat sem tudja megkülönböztetni. Hogyan vigyázhatna ezek után éppen ő a Holdra? Ám a felelősség alól nincs kibúvó. Egy este azonban bekövetkezik a baj: a tapasztalatlan Münó egy óvatlan pillanatban elveszíti a Holdat. A kegyvesztett, bosszúra vágyó Nekrossz, a Nap korábbi őrzője kapva kap az alkalmon, és mialatt mindenki a Holdat keresi, ellopja a Napot, teljes sötétségbe borítva ezzel a bolygót. Münó, Szolár és a törékeny, ám talpraesett viaszlányka, Tündi felkerekednek, hogy együtt nézzenek szembe a gonosz alvilági figurával, és visszahozzák a Napot és a Holdat. Izgalmas útjuk során megannyi különös, ismeretlen lénnyel kell megküzdeniük, miközben felfedezik bolygójuk lenyűgöző világát. Münó pedig lassan ráébred, hogy mégis csak ott lakozik benne az az erő, amitől ő lehet minden idők legnagyobb Őrzője, a legendás hős, akire a világ mindig emlékezni fog.